7. Oktatási intézmények tantárgy 112 óra

7.1. A tantárgy tanításának célja

A tantárgy tanításának célja, hogy a tanuló az óvodapedagógussal, vagy a pedagógussal együttműködve segítse a foglalkozások, ill. a tanórák hatékonyságának növelését. Tudjon segíteni a tanórák előkészületében, a szükséges eszközök előkészítésében, vagy elkészítésében. Tudjon együttműködni a pedagógussal a tanórákon az általános jellegű oktató, nevelő munkában. A pedagógus útmutatásai alapján képes legyen egyénileg segíteni a tanulót a tanórán. Biztonságosan tudja kezelni az oktatástechnikai eszközöket. Tanítási órák előtt, óraközi szünetekben képes legyen ügyeletet ellátni. Tevékenyen részt tudjon venni a tanulók higiénés személyi és környezeti higiénés szokásainak kialakításában. Segíthesse az óvodáskorúak és a tanulók öltözködési szokásainak kialakítását. Legyen képes szervezni, felügyelni a csoportos étkeztetést, az étkezési szokások kialakítását. Differenciáltan segíteni tudja az SNI-s gyermekek gondozását, fejlesztését. Ismerje meg a közoktatási intézmények adminisztrációs feladatait, hogy közreműködhessen az adminisztrációs feladatok ellátásában. Képes legyen eligazodni a közoktatási jogszabályok körében. Ismereteivel képes lesz segíteni a szakterületeken dolgozó szakemberek munkáját, speciális felzárkóztató feladatokat ellátni.

7.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak

Az oktatási intézmények működése tantárgy közvetlenül kapcsolódik a neveléselmélethez (a nevelés színterei, a tanórán kívüli nevelés fajtái, tárgyi és személyi feltételei, gyermekközösségek) és a pszichológia (fejlődéslélektan) ide vonatkozó részeihez.

7.3. Témakörök

7.3.1. Közoktatási jogszabályok 32 óra

Közoktatási intézmények működésére vonatkozó törvények, jogszabályok, köznevelési, közoktatási törvény.

Nemzeti Alaptanterv és Kerettantervek. 63

A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló jogszabályok.

Kötelező minimális eszközjegyzék szerinti eszközök az óvodában és az iskolában.

A tanulókra és a szülőkre vonatkozó közoktatási jogszabályok.

A tanulók és szülők jogai és kötelezettségei.

A nevelés - oktatás intézményi alapdokumentumai. Az alapdokumentumok kötelező tartalmai.

A közoktatási intézmények működéséhez szükséges szabályzatok.

Jogszabály által előírt tárgyi és személyi feltételek.

Közoktatási intézmények (óvoda, iskola) helyiségei, a helyiségek berendezései.

Flexibilis csoportszobák, tantermek szerepe az oktatásban.

A pályázatok lehetőségei, elkészítési szabályai.

7.3.2. Az oktatás segítése 32 óra

A tanulói teljesítmények értékelése.

A tanulói teljesítmények értékelésének feldolgozásának lehetséges formái.

A tanulók életkori sajátosságainak megfelelő tanítási módszerek és hatékonyságuk.

Az életkori sajátosságoknak megfelelő tanulás módszertani technikák.

Adminisztrációs teendők, (Csoportnapló, eseménynapló, üzenő füzet, ellenőrzőkönyv funkciója és adminisztrációs teendői, órarend és ütemterv funkciója).

Elektronikus kommunikáció az elektronikus napló, web-lap célja és működése. Az intézményi web-lap tartalma.

Oktatástechnikai eszközök működésének elmélete, elemi karbantartási teendői, (adióvizuális eszközök, interaktív tábla, projektor stb.).

Az óvodai foglalkozásokhoz és a tanórákhoz szükséges eszközök.

Egyszerű, a foglalkozási anyag, a tananyag szemléltetését szolgáló eszközök készítése.

7.3.3. A nevelés segítése 32 óra

A közoktatási intézmények nevelési céljai.

A nevelés módszerei, az életkori sajátosságoknak megfelelő módszerek.

A beszoktatás módszerei az óvodában és az iskolában.

Intézményi és szülői értekezletek célja, témái.

A közoktatási intézmények kapcsolatrendszere, a kapcsolattartás formái.

A közlekedésre nevelés fontossága, célja, feladata a nevelésben.

A gyermekeket, tanulókat fenyegető veszélyek. Az áldozattá válás, konfliktuskezelés.

Szenvedélybetegségek. 64

A kábítószerek fajtái. A kábítószer fogyasztás következményei.

Technikák a kábítószer prevencióra.

Lelki egészség fontossága. „Abigél” az intézményi lelki segélyszolgálat és funkciója.

Egészséges életmód, egészséges táplálkozás.

Étkezés, étkezési szokások kialakítása.

Az óvodai, iskolai és a napközis napirend tartalma.

7.3.4. Sajátos nevelés - oktatás 16 óra

Az esélyegyenlőség fogalma. Jogszabályi előírások.

A tanulási, magatartási, beilleszkedési nehézségek alapvető jellemzői.

A hátrányos helyzet.

A deviáns viselkedés. A deviáns viselkedés okai.

Munkaformák az óvodai és iskolai tevékenykedtetésben. A különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel való foglalkozás lehetőségei.

Az egyéni és csoportos foglalkozásokat meghatározó pedagógiai és pszichológiai jellemzők, feltételek.

A különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel való foglalkozás lehetőségei.

Egyéni fejlesztés lehetőségei.

Korrekciós tevékenységek.

Különleges bánásmódot igénylő gyerekek szakértői véleményeinek tartalmi sajátosságai

8. Szabadidő szervezés tantárgy 96 óra

8.1. A tantárgy tanításának célja

A tantárgy tanításának célja, hogy a tanuló ismerje meg a tanórán kívüli nevelés nevelési feladatait. Tudja, hogy melyek a szabadidő szervező konkrét feladatai. Tisztában legyen azzal, hogy a gyerekek mely képességei, készségei fejleszthetők a szabadidős tevékenység keretében. A pedagógus útmutatásai alapján egyénileg tudja segíteni a tanulót a tanórán kívüli foglalkozásokon. Tevékenyen részt tudjon venni az intézmény rendezvényeinek szervezésében, lebonyolításában. A szabadidő tervezése során képes legyen meghatározni a szabadidő eltöltésének célját, ennek megfelelően tudjon meghatározott időtartamra szabadidős programot tervezni. Képes legyen műsorokat összeállítani óvodai és iskolai rendezvények céljához. Tudja koordinálni a rendezvényekkel kapcsolatos marketingfeladatokat. Ismerje meg a játék szerepét, típusait, fajtáit. Tudjon életkori sajátosságoknak megfelelő játékokat kiválasztani és a játéktevékenységet irányítani. A tanuló sajátítsa el a népi hagyományokra épülő játékkészítési technikákat és tudjon a gyermekek életkorának figyelembevételével egyszerű kézműves dolgokat készíteni és készíttetni.

8.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak

A szabadidő szervezés tantárgy közvetlenül kapcsolódik a neveléselmélethez (a nevelés színterei, a tanórán kívüli nevelés fajtái, tárgyi és személyi feltételei, gyermekközösségek). Kapcsolódik a pszichológia (fejlődéslélektan), a magyar nyelv és irodalom (irodalom, művészetek, kommunikáció) a társadalomismeret, (történelem) természetismeret (biológia) műveltségterületek közismereti tartalmaihoz.

8.3.Témakörök

8.3.1. Szabadidő - pedagógia 16 óra

A szabadidő - pedagógia legfontosabb paraméterei.

A szabadidő eltöltésének hatásai a személyiség és a képességek fejlesztésére.

A szabadidő szervező feladatai.

A gyermekek és a tanulók segítésének módszerei a szabadidős tevékenységekben.

A szabadidős tevékenységek rendszere az óvodában és az általános iskolában.

A szabadidő - kultúra alakításának lehetőségei és feltételei.

Szabadidős tevékenységek szervezeti formái, munkaformák, a módszerek alkalmazási területei.

A néphagyomány ápolásának lehetősége az óvoda és az iskola szabadidős tevékenységeiben.

8.3.2. Rendezvények - ünnepségek szervezése 16 óra

A főbb óvodai és iskolai rendezvények célja.

Ünnepségek és megemlékezések szervezése, a megemlékezések történelmi háttere.

Konkrét hagyományőrzés és egyházi ünnepek.

A rendezvényszervezés folyamata (tervezés, szervezés, lebonyolítás, utómunka).

Általános rendezvény forgatókönyv tartalma.

Sportrendezvények tervezése (hely, idő, program, személyi és tárgyi feltételek).

Módszerek a rendezvények színesebbé, emlékezetesebbé tételére.

Rendezvénnyel kapcsolatos marketing feladatok.

Rendezvények költségvetésének összetevői.

Versenyek előkészítése, lebonyolítása.

Általános rendezvény forgatókönyv tartalma.

8.3.3. A játék pedagógiája és pszichológiája 32 óra

Egyéni és csoportos foglalkozásokat meghatározó pedagógiai és pszichológiai jellemzők, feltételek.

A játékra vonatkozó pedagógiai-pszichológiai elméletek.

A játékok általános jellemzői.

A gyermekjátékok biztonsági előírásai. Biztonságossági és egészségügy követelmények.

A játék fajtái.

A játéktevékenység fejlődése a különböző életkori szakaszokban.

A játék célja, szerepe az óvodások és az iskolások életében.

A játékfajták hatásai a gyerekre és tanulókra.

Játékfajták a szabadban, zárt térben játszható játékok.

A sport szerepe a személyiség fejlődésében. Sportjátékok fajtái. 69

A sportjátékok szabályai, jellemzői, szerepe, megválasztásának szempontjai.

A játék szerepe a személyiség fejlődésében és önkifejezésben.

A játék „öngyógyító" szerepe.

Önismereti játékok fajtái, formái.

A különböző játékfajták pszichoterápiás hatása.

Az életkori sajátosságoknak megfelelő szerepjáték feszültségoldó hatásai.

Mesék, versek feldolgozása szerepjátékkal.

A játékvezető feladatai. A játékvezetővel szemben támasztott elvárások.

A játékos csoportfoglalkozásokon részvevők csoportdinamikai fejlődése.

Játék – oktatás – szabadidő összefüggései, szerepük a személyiség fejlesztésében.

Konstrukciós játékok.

Korunk játékai: fantasyjátékok, és virtuális játékok, ezek előnyei és veszélyei.

Az átlagtól eltérő játékfejlődés. A játék, mint terápiás eszköz.

8.3.4. Kézműves foglalkozások 32 óra

Az óvodai és iskolai dekorációk szerepe, fajtái.

Óvodai, iskolai dekorációk, faliújságok szerepe, készítése.

A néphagyományok, ősi magyar néphagyományok és népi játékok.

Jeles napokhoz kapcsolódó néphagyományok.

Népművészet, népművészeti technikák.

Népviselet. Magyar tájak népviseletei.

Néprajz, folklór, folklórizmus, néphagyományok, hungarikum.

Tárgykészítő játékok módszertana.

Népi kismesterségek módszertana.

Tárgyak készítéséhez használható anyagok és tulajdonságaik.

Népi kézművesség természetes anyagokból.

Különböző anyagok hagyományos és újszerű felhasználása.

Kézműves technikák alapjai (kreatív hobby).

Egyszer, tanulók által is elkészíthető ajándékok. Ünnepekhez kacsolódó ajándékok. Újrahasznosított anyagból készült ajándékok.

9. Pedagógiai segítés gyakorlata tantárgy 192 óra

9.1. A tantárgy tanításának célja

A pedagógiai segítés gyakorlata tantárgy tanításának célja, hogy a tanuló az oktatási intézmények működése tantárgy és a szabadidő szervezés tantárgyak elméletben elsajátított tananyagtartalmaihoz gyakorlatot szerezzen annak érdekében, hogy a tanuló az óvodapedagógussal, vagy a pedagógussal együttműködve segítse a foglalkozások, ill. a tanórák, a szabadidős foglalkozások hatékonyságának növelését. Az elméletben elsajátított ismereteket képes legyen a gyakorlatban alkalmazni. A gyakorlat célja, hogy a tanulók betekintést nyerjenek az óvodák és iskolák szakmai munkájába, megismerjék a nevelés- és oktatás különböző színtereit. Jártasságot szerezzenek a gyerekekkel, a tanulókkal való foglalkozásban.

9.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak

A pedagógiai segítés gyakorlata tantárgy közvetlenül kapcsolódik az oktatási intézmények működése és a szabadidő szervezés tantárgyakhoz. Kapcsolódik a neveléselmélethez (a nevelés színterei, a tanórán kívüli nevelés fajtái, tárgyi és személyi feltételei, gyermekközösségek). Kapcsolódik a pszichológia (fejlődéslélektan), a magyar nyelv és irodalom (irodalom, művészetek, kommunikáció) a társadalomismeret, (történelem) természetismeret (biológia) műveltségterületek közismereti tartalmaihoz.

9.3.Témakörök

9.3.1. Nevelési – oktatási tevékenységek gyakorlata 96 óra

Szabadkézi rajz, szemléltető eszköz készítése adott tananyagtartalomhoz.

Szövegkészítés, szövegszerkesztés számítógépen.

Adatbázis készítés és az adatbázis kezelése.

Közreműködés a tanulói teljesítmények értékelésének feldolgozásában.

Információkeresés a web-en, információ rendezése adott tananyagtartalomhoz.

Tájékozódás intézményi web – lapokon.

Oktatástechnikai eszközök összeszerelése, működtetése, kezelése.

A beszoktatás megfigyelése.

Hospitálás intézményi és szülői értekezleten.

Évszaknak megfelelő óvodai és iskolai napirendterv készítése.

A különleges bánásmódot igénylő gyerekek szakértői véleményének tanulmányozása.

A különleges bánásmódot igénylő gyerekekkel való foglalkozás megfigyelése.

Egyéni fejlesztési tervek tanulmányozása, készítése.

Tanulásmódszertani technikák alapján tananyag feldolgozása.

Csoportnapló, eseménynapló, napló, üzenő füzet kitöltése, lehetséges bejegyzéseik.

9.3.2. Szabadidős tevékenységek gyakorlata 96 óra

Szabadidőterv készítése (óvodai kezdeményező foglalkozásra, iskolai szabadidő tevékenységre, sporttevékenységre, kirándulási terv).

Foglalkozási terv készítése néphagyományok ápolására szabadidő keretében.

Ötletbörze lehetőségei a rendezvényszervezési folyamatban (hogy lehet színesebbé, emlékezetesebbé tenni egy – egy rendezvényt).

A gyermekek és tanulók játékának megfigyelése.

Szerepjátékok játszása (mesejáték, bábozás, adott történethez spontán szerepjáték játszása).

Szerepjáték bírálata (önismeret fejlesztése).

Szabadban játszható játéktevékenységek gyakorlása. Játékvezetői szerep gyakorlása.

Egy konkrét rendezvény forgatókönyvének elkészítése.

Egy konkrét rendezvény költségvetésének elkészítése.

Ünnepi megemlékezés forgatókönyve.

Faliújság készítése egy adott témához.

Iskolai rendezvény forgatókönyvének bírálata szempontsor alapján.

Népi kézműves tárgyak készítése.

Kreatív technikák elsajátítása a gyakorlatban.

Népi játékok játszása.

9.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)

A szakmai gyakorlat helyszíne: a köznevelés intézményei, kiemelten óvoda, vagy általános iskola: 74

Óvodai csoportszobák, iskolai tanórák helyszínei, szaktantermek,

Iskolai speciális célú terem,

Napközis csoportszobák helyszínei,

Iskolai számítógépes tanterem,

Iskolai könyvtár,

Tornaterem.

Külső program- és rendezvényhelyszínek,

Sportfoglalkozások helyszínei,

Többnapos intézményi programok szálláskörnyezete,

A szorgalmi időszakban lebonyolításra kerülő szakmai gyakorlat: heti, vagy kétheti vagy havi rendszerességgel történik, a gyakorlati hellyel egyeztettet időpontban. A gyakorlat helyszínét az iskola maga választhatja meg. A szakmai gyakorlat lebonyolítása az iskola által elkészített beosztás alapján csoportosan és egyénileg történhet. A tanulók az oktató elméleti előkészítése után a kijelölt intézményben hospitálnak, illetve a gyermekek tanulók körében gyakorlati tevékenységet folytatnak. A megadott szempontok alapján feljegyzéseket készítenek, melynek tartalmaznia kell az adott intézmény struktúrájáról, ellátási formáiról, a foglalkozások/tanórák megfigyeléséből, fejlesztési, módjairól, a szakértői munkáról szerzett elméleti és gyakorlati ismereteket is. A tanulók tapasztalataikat a foglalkozásokat vezető pedagógus bevonásával elem0zik, a látottakat megbeszélik