10.A Családtan tantárgy 64 óra

10.1.A tantárgytanításának célja:

A Családtantantárgy oktatásának célja,hogy széleskörűkorszerűéstársadalmiismeretek elsajátításával készítsefel atanulókat aszakmai életükbenelőfordulóaktuálishelytállásra(aktuálisfeladatokmegoldására).Legyenek képesek

felismerni a családok helyzetét, a család társadalmi szerepét és a családi

életciklus,valamint acsalád funkcióinak változását.Igazodjanakel acsaládésatársadalomkapcsolataiban,ismerjék acsaládokravonatkozó társadalmi

normákat.

10.2.Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak

A családtan tantárgy kapcsolódik amagyar nyelv és irodalom, történelem,a társadalmiés állampolgári ismeretek, etikaműveltségterületek közismereti

tartalmaihoz, valamint a pedagógia, pszichológia szakmai tartalmakhoz.

10.3.Témakörök

10.3.1.A család 32 óra

Csoport (kiscsoport,formáliscsoport,informáliscsoport,elsődlegescsoport)

fogalma

Acsalád,mint atársadalmi kiscsoportok egyike(család,családtípusok,családmag, háztartás, családi szerepek változásai, a család funkciói)Azegyüttélés alternatívái

A család,mint gazdasági egység

A házasság intézményének alakulása

Családszociológiaaszociológiaegyik legfejlettebbága.Történeti családkutatásokHázastársi konfliktusok

Házasságkötések, válások okaiElméletek

AcsaládfejlődésevolucionistaelméleteA háztartások történeti változásaiEurópábanAcsalád funkcióiA szerelem és a szexualitás történeti változásai„Háború” a család körül, viták a család jövőjéről

A gyermekek helyzete a családban

Többgenerációskapcsolatok acsaládban

Nemzetközi tendenciák

Első házasságkötések ideje(életkorváltozásai)Házasságon kívül élőkSzületések számának tendenciái EurópábanVálási arányszámok Európában

Egyszemélyes háztartások (női – férfi szinglik)

„Másság” szerepe – egyneműek párkapcsolatai

Magyarországi helyzet

Háztartástípusok és háztartás nagyságok

Házasságkötések

Válások

Házasságon kívül születések

A családok életciklusának változásai

Párválasztás – házastársválasztás

A család funkcióinak változása

A családra vonatkozó társadalmi normák

Társadalompolitika

A magyar társadalom helyzete

Foglalkoztatottság, foglakoztatás politika

Családpolitika

Életszínvonal

A „jövő útja”

Magyarország Alaptörvénye/Alkotmánya

10.3.2. A családokat érintő társadalmi jelenségek 16 óra

Társadalmi jelenségek

Társadalmi rétegződés

Társadalmi szerkezet

Társadalmi egyenlőtlenség – egyenlőség

Szegénység

Háztartások jövedelmi viszonyai

Gazdaság – munkanélküliség – család alkalmazkodása a gazdasági nehézségekhez

Létminimum

Életmód, kultúra, szocializáció, társadalmi változások

Kisebbségek szerepe, helyzete

Az oktatás, nevelés – az iskola szerepe

Egyenlőtlenség és a szegénység okai (nemzetközi tendenciák)

Fejlett országok tendenciái

Fejlődő országok tendenciái

Magyarországi helyzet 1945 után

A rendszerváltás utáni tendenciák

A jóléti állam kiépülése

Város és egyéb településformák

Urbanizáció

Szuburbanizáció

Szegregáció

Életmód különbségek 83

Magyarországi helyzet

Késleltetett városfejlődés

Városhiányos településhálózat

Az életkörülmények különbségei

Budapest városökológiai övezetei

Hatásviszonyok

Oktatás

Alapfogalmak (nevelés, oktatás, képzés, emberi beruházás, a társadalom integrációja)

Elméletek (az iskola szerepe, kulturális tőke, genetikai öröklés hatásai)

Nemzetközi és hazai tendenciák

Az iskolai végzettség és az életpálya

A népesség iskolai végzettsége

Az oktatásból kimaradók helyzete

Felzárkóztatás

Magyarországi kisebbségek helyzete

Munkanélküliség – Devianciák – Életmód

Kultúra – szocializáció

Társadalmi mobilitás és vándorlás okai

Társadalmi mobilitás

Intergenerációs mobilitás

Intragenerációs mobilitás

Házassági mobilitás

Vándorlás (migráció)

Ingázás

Magyarországi helyzet

Kiemelt demográfiai csoportok: nők, idősek, fiatalok, gyerekek

A társadalmi megítélés (nem, életkor, faj, vallási) hovatartozás alapján

Férfiak és a nők közötti munkamegosztás

Az egyén életciklusának szakaszai

Nők hátrányos helyzete

Nyugdíjrendszer

Az ifjúság problémái

Gyerekek elszegényedése

Családpolitika

Diszkrimináció a munka világában

10.3.3. Segítő kapcsolat a családokhoz 16 óra

Segítő kapcsolat

A folyamat meghatározásának célja

Emberi szükségletek (MASLOW)

A segítő kapcsolat formái

A segítő kapcsolat – mentálhigiénés szerep 84

A segítő beszélgetés kerete

Pozitív értékek megerősítése

Személyes segítségnyújtás

Rendszeres kapcsolattartás a családdal

Együttműködés a család gondozásában az illetékes szakemberekkel

Megoldási, önsegítő lehetőségek megismertetése a családokkal

Koordináció a pedagógusokkal, egészségügyi és szociális szakemberekkel

Tájékoztat az esélyegyenlőség lehetőségeiről

11. Kommunikáció, kapcsolatépítés tantárgy 32 óra

11.1. A tantárgy tanításának célja

A képzést végzettek munkájához hozzátartozik az emberekkel való foglalkozás. Minden megnyilvánulásának fontos szerepe (jelentősége) van, ezért az a cél, hogy munkáját köz-megelégedettségre tudja végezni. A különböző szituációkban, az egyes feladatok végzése során megfelelő módon tudja kifejezni magát, akár szóban, akár írásban. Tudja a verbális és nonverbális kommunikációt alkalmazni munkája során. Legyen képes véleményének a közösségi normák szerinti megfogalmazására és kifejtésére, a vitákban álláspontjának megvédésére, egyszerű indoklásra és érvelésre. Legyen képes a keresőprogramok használatára, az információk

szűrésére és válogatására.

11.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak

A tantárgy kapcsolódik a magyar nyelv és irodalom, történelem, a társadalmi és állampolgári ismeretek, etika műveltségterületek közismereti tartalmaihoz, valamint a pedagógia és pszichológia tárgyak elméleti tartalmakhoz.

11.3. Témakörök

11.3.1. Kommunikáció 16 óra

A kommunikáció, mint egyetemes jelenség, az egész világ működésének alapja

A kommunikáció (közlésfolyamat) tényezői, alkotóelemei

A folyamat lényege üzenet vagy közlemény

Üzenet fogadása

A kialakult és a folyamatosan változó helyzet

A kommunikációs folyamat módszere

Zajforrások

A közlésfolyamat információelméleti modellje

A közlésfolyamat funkciói

Dinamikus funkció

Performatív funkció

Az eredményes közlésfolyamata feltételei

4É (érthető, értelmes, érdekes, értékes)

Technikai eszközök alkalmazása

Metakommunikáció

11.3.2. Viselkedéskultúra, konfliktuskezelés 16 óra

Emberi érintkezések történelme

Kapcsolatteremtés szabályai 87

Kapcsolatépítés, kapcsolattartás szabályai, elvárásai

Jogi normák

Társadalmi, erkölcsi kívánalmak

Távolsági zónák, térközök

Írásbeli, szóbeli közlések illemtana

A konfliktuskezelés fogalma, kialakulása, okai

Bizalomvesztés

Titoktartás megszegése

Szó és tett nincs egységben

Konfliktuskezelés módjai

A pedagógiai- és családsegítő munkában előfordul(hat)ó konfliktuslehetőségek és azok következményei

Alapelvek és betartásuk, betartatásuk (bizalom, megbízhatóság, kiszámítható reakciók, stabilitás)

12. Kommunikáció a gyakorlatban tantárgy 96 óra

12.1. A tantárgy tanításának célja

A tanulók a kommunikáció elméleti áttekintését követően lehetőséget kapnak a tanultak gyakorlati alkalmazására, az elsajátított ismeretek elmélyítésére. A tantárgy koncentráltan foglalkozik a különböző szituációkban, az egyes feladatok végzése során alkalmazandó megfelelő szóbeli és írásbeli kifejezésekkel. Segítséget nyújt a verbális és nonverbális kommunikáció alkalmazásához.

12.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak

A tantárgy kapcsolódik a magyar nyelv és irodalom, történelem, a társadalmi és állampolgári ismeretek, etika műveltségterületek közismereti tartalmaihoz, valamint a pedagógia és pszichológia tárgyak elméleti tartalmakhoz.

12.3. Témakörök

12.3.1. Kommunikáció gyakorlata 48 óra

A kommunikáció (közlésfolyamat) tényezői, alkotóelemei

Információforrások

Átvivő

A folyamat lényege üzenet vagy közlemény

Üzenet fogadása

A kialakult és a folyamatosan változó helyzet

A közlésfolyamat funkciói

Tájékoztató jellegű kommunikáció

A kommunikáció érzelmi funkciói

Dinamikus funkció

Performatív funkció

Poétikai funkció

4É (érthető, értelmes, érdekes, értékes)

Technikai eszközök alkalmazása

Metakommunikáció

A metakommunikációban szerepet játszó testrészek (arc, szem, kéz, kar, láb, fejgesztusok)

12.3.2. Viselkedéskultúra, konfliktuskezelés a gyakorlatban 48 óra

Kapcsolatteremtés szabályai

Kapcsolatépítés, kapcsolattartás szabályai, elvárásai

Bemutatkozás illemtana – az első benyomás jelentősége

Köszönési formák

Megszólítás

Társalgás, beszélgetés

Tárgyalási formák

Távolsági zónák, térközök

Telefonálás illemtana

Írásbeli, szóbeli közlések illemtana

Bizalmi légkör kialakítása

A pedagógiai és családsegítő munkatárs megnyilvánulásai

Szakmai protokoll

Bizalomvesztés

Titoktartás megszegése

Elhallgatás

Szó és tett nincs egységben

Megleckéztetés

Bírálat, helytelenítés

Megfélemlítés

Gúnyolódás

Konfliktuskezelés módjai

Személyiségi meghatározottság (problémamegoldó, kompromisszumkereső, versengő, elkerülő, alárendelődő)

A pedagógiai- és családsegítő munkában előfordul(hat)ó konfliktuslehetőségek és azok következményei

Alapelvek és betartásuk, betartatásuk (bizalom, megbízhatóság, kiszámítható reakciók, stabilitás)